Julia Kirkosa. Numai privind inapoi poti merge inainte - Aura Poenar

„Uite cum a trecut timpul. Acolo e totul, pas cu pas.”

„Nezd csak, hogy elszallt az ido...   Ott van minden, lepesrol lepesre.” – Julia Kirkosa

Conceputa ca o sensibila „arheologie a memoriei”, cartea propune o meditatie asupra timpului intr-un dialog viu cu viata si cariera Juliei Kirkosa, una dintre cele mai importante soprane dramatice ale scenei lirice clujene din a doua jumatate a secolului al XX-lea. Mai mult decat o biografie, este o carte-marturie despre fragilitatea si forta artei lirice, despre ethos si verticalitate, despre forta cu care vocile trecutului continua sa ne interpeleze si sa ne imbogateasca sufleteste si despre puterea memoriei de a da sens prezentului.

Irasunk erzekeny „emlekezet-regeszetre” vallalkozik – Kirkosa Julia eletenek es palyajanak retegeit tarja fel, mig parhuzamosan az ido termeszeterol, az emlekezes erejerol es a muveszet tovabbeleserol gondolkodik. Elo parbeszed az 1950 utani kolozsvari operajatszas egyik legmeghatarozobb dramai szopranjaval, akinek muveszeteben egy egesz korszak zenei es emberi tapasztalata surusodik ossze. Kotetunk tobb mint eletrajz – tanuvallomas az opera mufajanak erejerol es annak torekenysegerol; szol ethoszrol es integritasrol, arrol az erorol, amellyel a mult hangjai megszolitjak es gazdagitjak lelkunket, es szol az emlekezet jelentesteremto, jelenformalo erejerol...

Nascuta la Gherla in 1947, intr-o familie cu radacini armenesti si maghiare, soprana dramatica Julia Kirkosa si-a descoperit chemarea pentru muzica inca din copilarie. Absolventa a Conservatorului de Muzica din Cluj (actuala Academie Nationala de Muzica „Gheorghe Dima”), devine in 1973 prim-solista a Operei Maghiare din Cluj-Napoca. Inzestrata cu o voce ampla si expresiva, slefuita riguros alaturi de maestra Eva Trenka, a cucerit publicul din tara si din strainatate in roluri memorabile din creatiile lui Wagner (Venus, Elisabeta), Mascagni (Santuzza), Puccini (Tosca) si, mai ales, Verdi (Abigaille, Amelia, Leonora, Elisabeta, Lady Macbeth). Impartasind viata si preocuparea pentru scena cu bas-baritonul Alexandru Kopeczi, artista a pus mereu familia si integritatea morala in centrul existentei sale. Dupa retragerea de pe scena si-a daruit experienta noilor generatii, ca profesor universitar si doctor in muzica (titlu obtinut in 2008, an in care a publicat si volumul Estetica operei verdiene in oglinda rolurilor feminine. Intre liric si dramatic).

Kirkosa Julia dramai szopran 1947-ben szuletett Szamosujvaron, ormeny szarmazasu magyar csaladban. Koran, mar gyermekkoraban felfedezte zene iranti erdeklodeset – ami idovel muveszi hivatassa, majd egesz eletet meghatarozo kuldetesse nemesedett. A Gheorghe Dima Zeneakademian folytatott tanulmanyai utan, 1973-ban, a Kolozsvari Magyar Opera szolistaja lett. Sotet szinu, telt szopranja – amelyet Trenka Eva erdemes muvesz pallerozott – hazai es kulfoldi kozonsegeket varazsolt el olyan emlekezetes szerepekben, mint Wagner Venusza es Erzsebetje, Mascagni Santuzzaja es Puccini Toscaja. Muveszetenek kulonosen gazdag es meghatarozo fejezetet jelentettek Verdi operainak noalakjai: Abigel, Amelia, Leonora, Valois Erzsebet es Lady Macbeth. Eletet es a szinpad iranti erdeklodeset Kopeczi Sandor basszbaritonnal osztotta meg; a szinpad vilaga, a zene iranti elkotelezettseg es a kozosen megelt muveszi tapasztalat mellett azonban mindvegig a csalad es az erkolcsi tartas maradt eletenek biztos kozeppontja. Szinpadi visszavonulasa utan tudasanak atadasaban talalt uj hivatast. Egyetemi tanarkent – majd 2008-ban megszerzett doktori fokozatanak birtokaban – a kovetkezo nemzedekeknek igyekezett tovabbadni mindazt, amit zenerol, emberi lelekrol es muveszi felelossegrol a szinpadon is megelt az evtizedek soran. Ugyanebben az evben megjelent konyve – Verdi operaesztetikaja a noi szerepek tukreben: a lirai es a dramai kozott – amely a szinpadi tapasztalatot es a tudomanyos gondolkodast egyesitette az operai noalakok elemzese kapcsan.

Aura Poenar este cercetator in domeniul teoriei critice, antropologiei culturale, artelor vizuale si artelor spectacolului cu o preocupare principala pentru teoria imaginii, etica reprezentarii si relatia dintre arta si politica. Este doctor in literatura comparata cu o teza axata pe articularile dintre naratiune si vizual, autoare de eseuri si studii in volume colective si publicatii academice, colaboratoare a revistei Scena. ro. A debutat in 2011 cu volumul de poezie coji de nuci verzi sub unghii.

Aura Poenar a kritikai elmelet, a kulturalis antropologia, a vizualis es eloadomuveszetek kutatoja. Vizsgalodasai a kepelmeletre, a reprezentacio etikajara, valamint a muveszet es a politika viszonyara iranyulnak. Osszehasonlito irodalomtudomanybol doktoralt, disszertaciojaban a narracio es a vizualis kapcsolodasi modjaira fokuszalt. Esszei es tanulmanyai gyujtemenyes kotetekben es tudomanyos kiadvanyokban jelentek meg. A Scena. ro folyoirat munkatarsa. 2011-ben debutalt a coji de nuci verzi sub unghii (zolddiohej a korom alatt) cimu verseskotettel.
 

RECENZII